Mocskos szonett
Nyakamba bújik, megölel a képzelet,
fülembe susog régi rítusok szerint.
Elégedett mikor a szádba élvezek:
erkölcstelen viháncol, meztelen kering.
Négykézlábra állít, ordítja: ég veled!
Megmarkolom lelógó melleid, megint
megfeszül a testem, úgy érzem, elmegyek.
Beléd feledkezem, mikor az Úr: megint!
Ébresztőt fúj a buzgó égi harsona:
Szerelmem tavaszi barkaág. Csak érted
nyílik, mikor hozzád futok belőled él.
Engedd, kérlek had legyek míves korona,
ékesítsem gyöngyvirág hajad. Add véred
egyetlen cseppjét, legyen ma csókod ledér
Képek
A nyugalom megzavarására alkalmas képek rejtőznek az avatárok alatt. Ezek a vers hangulatához igazodó, fülledten erotikus, helyenként pornográf és többnyire érdekes fotók vagy fotómontázsok. A weblap gondolatával egy időben születtek.
Csak akkor kattints a képre, ha már elmúltál 18 éves és nem riaszt az esetlegesen bizarr látvány!
Visszatekintés
Pár szó a vers keletkezéséről
A Rubophen Versíró Verseny (2008) weboldalán a 3,5 hónap alatt több mint 44 ezer egyedi látogató járt, 4.330 költő regisztrált és 24.500 verset küldött be. A 35 évvel korábban írt verseket akartam benevezni, de a közönségsikerre való tekintettel írtam új dolgokat is. Valószínűleg látható, érezhető a különbség az ostoba gyerek és az idióta felnőtt művei között. A legnagyobb különbség az volt, hogy életemben először nem csak lefirkantottam verseket, hanem tudatosan készültem néhányra.
Ez a lefirkantottak közül való ugyan, de most mindegyiket átnézem és helyenként bele is javítok. Ennél nem kellett, ez úgy jó, ahogy van. Érdekessége, hogy egy valódi költő szerint ez és a többi művem sem teljesen rossz, azonban teljesen elavult. A mai kor más típusú verset kíván, ezekre már senki sem lenne kíváncsi. Most, az első és egyben utolsó könyvem internetes kiadása előtt engem is ez a kérdés foglalkoztat: érdekel még bárkit is manapság a vers és különösen ez az avitt, naiv líra?